Alkalmazott élettudományok kategória bejegyzései

Gecser Ottó: Szereted ha csíp?

gecser_otto

 

mp3play

ELTEFeszt, 2014.

Kulcsszavak: egzotikus ételek, fűszer, kulturális globalizáció, középkori francia ízlés, mártások, csípős fűszerek, Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium, chili, multikulturalizmus, kulturális identitás, bevándorlás, elit fogyasztás, mindenevők, kulináris globalizáció, ókori Róma, bors, Európa, csúcsgasztronómia, luxuscikk, paprika, gyarmat, Kolumbusz Kristóf, Itália, magyar paprika, hasítás, északi modell, Clusius, Portugália, India, Goa, Anglia, vindaloo, curry, nábob, Hiúságok vására, maszkulinizálódás, gulyás

 

Felvétel, vágás: Süle Dániel

Varga Mónika: Boszorkányperek

Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben


„Amint szoktak beszillenyi az illyes Aszonyok” – A boszorkányperek
nyelvtörténész, nyelvváltozások, szókincs, jelentésváltozások, hangadások, jövevényszavak, szinonimák, grammatikabeli változások, birtokos szerkezet, mondattan, a változás jellege és helye, perszövegek, középmagyar kor, Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára, Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek, tanúvallomások, kérdőpontok, jóindulatú vallatás, kínvallatás, inkvizíció, boszorkányhit, sztereotípiák, boszorkányvád, néphit, fekete mágia, fehér mágia, gyógyítás, rontás, kuruzslók, boszorkányüldözés, Klaniczay Gábor, rontáselbeszélés, hangzóbeszéd, mindennapi és hivatali nyelvhasználat, Pusztai Ferenc


„Hét esztendőknek el forgása alatt” – A metafora és a nyelvi változás
szókincs, jelentés, kulturális és társadalmi átalakulás, változási tendenciák, jelentésmező, képi gondolkodás, asszociáció, szójátékok, stíluseszközből megértésmód, jelentés kiterjesztés, absztrakció, metonímia, szófaji különbség, szóhasadás, fenyegetés, alaki hasonlóság, szinkrónia, lexéma, fogalmi metafora, hagyományőrzés, nyelvi gazdaságosság, „kelnek” jelentései, motiváció elhomályosodása, egyszerűsítés, „tyúk és sült” jelentései, gyanúsítás, mozgásképzet, boszorkányhír, tartály mint tapasztalati alap, gesztusok, hiedelmektől való elszakadás, rontás megszűntetése, gyógyítás előidézése, „megereszt” jelentései, ontológiai metafora, Kövecses Zoltán


„Te öttél megh engemet néne” – Rontásmetaforák boszorkányperekben
metafora, szókincs, “megereszt” jelentése, igeköto, sztereotípia, ideológia, bunbak, beszédaktus, gyanúsítási sémák, fenyegetés, károk, mágikus tevékenységek, rontás, kínvallatás, tortúra, valóságtartalom, szóhasználat, hiedelmek, “megevés” jelentése, mérgezés, grammatika, szinonima, jelentéscsoportok, nézok, ido- és térbeli kötöttség, Komáromi Andor, köt/kötés, tartály, Dömötör Tekla, jelképek, alakulástörténet


„Lábárul el esvén, olly szörnyü nyavalyában esett”: betegség és metafora
betegség metaforák, kulturális hagyomány, képzet, metafora és szószerintiség határa, nyavalyába esik, tartályképzet, állapotváltozás, kötés, megereszt, kiüt, nyavalyog, nyavalyodik, hangadás, metonímia, Kemény Zsigmond, hiedelmek, szépasszony, Dömötör Tekla, tájszótárak, rontás, Takács György, gyógyulás, orvosi receptek, Kuna Ágnes, könnyebbedik, távozik, kiesik, tágul, megszemélyesítés, rontó szándék, Lázár, újít, ront

A felvételeket készítette és szerkesztette Besnyő Janka