Irodalom kategória bejegyzései

Birtalan Ágnes: Sámánizmus és népvallás

2014/15., őszi félév


Világkép és világmodellek
sámánizmus, axis mundi, cingulus mundi, világfa, világfolyó, világhegy, mediátor, alsó világ, szellemvilág, felső világ, világ teremtése, világ keletkezése, aitológiai mítosz,  Göncölszekér, mitologéma, sámándob, Gergő és az álomfogók


Teremtésmítoszok és a szállás mitológiája
Izanagi, Izanami, axis mundi,magna mater, Kalevala, Vejnemöjnen, világ teremtésee, világ keletkezése, mitologéma, Elias Lönnrot, szampó, Ahura Mazdá, Kormuzda, Galbinga, Rigvéda, Purusa, védikus társadalom, aszura, déva, Sabrina the Teenage Witch, jurta


Transzcendens lények morfológiája
Szállás, ambivalens lények, róka, pantheon, mi és ők oppozíció, szakrális kommunikáció, mitológia, jurta, transzcendens lények, zoomorf lények, vallási szinkretizmus, Szibéria, Belső-Ázsia, démonok, Harry Potter, ongon, alsó világ, tonikus lények, axis mundi, világfolyó, antropomorf lények, felső világ, sámán, fészkes fene


Sámánok tipológiája és a jóslás
Neosámánizmus, terepkutatás, mediátor, buddhizmus, táltos, etimológia, terminológia. Nisan sámánnő, saman, böge, böö, udgan, jairan, qam, baqsi, oyuu, mudang, wu, itako, fekete sámán, sárga sámán, fehér sámán, beavatás, sámánbetegség, jóslás, csigacsont, bokacsont, lapocka csont, sámántükör, analógis mágia, piromatikus és apiromantikus jóslás


Sámánrituálék
Jóslás, sámántükör, jogar, kártya, ongon, fészkes fene, doromb, boróka, oltár, buddhizmus, fekete sámán, sárga sámán, időjárás varázslás, bezoár, analógiás mágia, neosámánizmus, mediátor, révülés, sámándobok, tárgyi kelléktár


Sámánok tárgyi világa
Sámándob, táltos, hátas, népmese, alsó világ, rituálé, damaru, sámántükör, fegyverek, viselet, módszertan, öv, fejdísz, sámánruha, Baldzsír sámánasszony, városi sámánizmus, neosámánizmus, sárga sámánok, színház


Szakrális kommunikáció 1.
Szakrális kommunikáció, átokmondás, szöveghagyomány, szellemvilág, noverbális kommunikáció, verbális kommunikáció, hangszerek, sámánszöveg, mimika, sámántánc, libáció, invokácó, ongon, Dzsingisz kán, Dajin Dérh, az idő legitimitása, áldozat, véráldozat, buddhizmus, vallási szinkretizmus


Szakrális kommunikáció 2.

A felvételeket készítette és szerkesztette Vörös Dóra Rebeka

Bengi László: Bevezetés a kultúratudományba

2014/15 őszi félév

Az óra célja egyfelıl a kultúratudomány némely elméleti kérdéskörének és gyakorlati vizsgálati területének bevezető jellegű bemutatása, mindenekelőtt a kultúra fogalmának, a mindennapok (népszerű, illetve fogyasztói) kultúrájának, a magas és mindennapi kultúra közti közvetítés csatornáinak középpontba állításával. Áttekintést kívánunk adni a kultúra hordozta tudás szerkezetéről éppúgy, mint a kultúratudományok fontos irányzatairól és módszereiről.

Kötelező irodalom:
A kultúra szociológiája, szerk. Wessely Anna, Osiris, Budapest, 2003.
Clifford Geertz, Az értelmezés hatalma, Osiris, Budapest, 1994.

Ajánlott irodalom:
The Cultural Studies Reader, ed. by Simon During, Routledge, 2nd ed., 1999.
Jürgen Habermas, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Századvég, Budapest, 1993.
A fenomenológia a társadalomtudományban, szerk. Hernádi Miklós, Gondolat, Budapest, 1984.
Mihail Bahtyin, Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája, Osiris, Budapest, 2002


A kultúra mint szöveg olvasása
sűrű leírás
kontextuális jelentés
értelemző közösség
Bruner: Az etnográfia mint narratíva
összemérhetetlen paradigmák, inkommenzurábilitás tétele (Thomas Kuhn)
elsődleges narratívák, másodlagos elbeszélések
komparatisztika


A kultúra relativista széttagolódása
a felvilágosodás univerzalisztikus és normatív kultúrafogalma
felvilágosult univerzalizmus
Johann Gottfried Herder
a  kultúra relativista széttagolódása
nemlineáris történelemfelfogás
kulturális relativizmus
kulturálisan közvetített világép
etnográfia kialakulása
népi kultúra
urbanizáció
nemzet fogalma
szerves egység
gyűjtés és osztályozás rendszere
kulturális antropológia
idegen megkonstruálása

Kulturális relativizmus 2. rész
magaskultúra
tömegkultúra
szubkultúra
cultural studies
Kortárs Kultúra Kutatási központja (1964)
strukturális szemiotikai fordulat
nyelvi fordulat
textuális fordulat
narratív fordulat
kulturális fordulat
oral history
mikrotörténetírás
polgári művelődés
kultúripar
lesüllyedés-elmélet


Emlékezet és felejtés
A mező fogalma, Bourdieu
lehetőségek tere
nemzedéki konfliktus
kulturális emlékezet
konnektivitás
koherencia problémája
szinkron vonatkozás
időbeli összekapcsolás
mimetikus emlékezet
tárgyi emlékezet
kommunikatív emlékezet
rituális koherencia
textuális kohézió
hermeneutika
kánon

A kánon


Szóbeliség és  írásbeliség
emlékezet
szóbeli átadás
írott szöveg tekintélye
hangos olvasás
néma olvasás
individualitás
tipográfiai kor
elektronikai kor
új szóbeliség
kompetencia


A kultúraátadás csatornái 1:  oktatás
oktatás
individualitás
kreativitás
hagyomány
társadalmi érték hierachia
kronológikus oktatás


A kultúraátadás csatornái 2:  múzeum és színház
múzeum
színház
szakralitás
absztrakció
antik és modern vitája
reprezentáció
negyedik fal

A felvételeket készítette és szerkesztette: Horváth Bálint

Varga Mónika: Boszorkányperek

Betegségekkel kapcsolatos metaforák a boszorkányperekben


„Amint szoktak beszillenyi az illyes Aszonyok” – A boszorkányperek
nyelvtörténész, nyelvváltozások, szókincs, jelentésváltozások, hangadások, jövevényszavak, szinonimák, grammatikabeli változások, birtokos szerkezet, mondattan, a változás jellege és helye, perszövegek, középmagyar kor, Komáromy Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára, Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek, tanúvallomások, kérdőpontok, jóindulatú vallatás, kínvallatás, inkvizíció, boszorkányhit, sztereotípiák, boszorkányvád, néphit, fekete mágia, fehér mágia, gyógyítás, rontás, kuruzslók, boszorkányüldözés, Klaniczay Gábor, rontáselbeszélés, hangzóbeszéd, mindennapi és hivatali nyelvhasználat, Pusztai Ferenc


„Hét esztendőknek el forgása alatt” – A metafora és a nyelvi változás
szókincs, jelentés, kulturális és társadalmi átalakulás, változási tendenciák, jelentésmező, képi gondolkodás, asszociáció, szójátékok, stíluseszközből megértésmód, jelentés kiterjesztés, absztrakció, metonímia, szófaji különbség, szóhasadás, fenyegetés, alaki hasonlóság, szinkrónia, lexéma, fogalmi metafora, hagyományőrzés, nyelvi gazdaságosság, „kelnek” jelentései, motiváció elhomályosodása, egyszerűsítés, „tyúk és sült” jelentései, gyanúsítás, mozgásképzet, boszorkányhír, tartály mint tapasztalati alap, gesztusok, hiedelmektől való elszakadás, rontás megszűntetése, gyógyítás előidézése, „megereszt” jelentései, ontológiai metafora, Kövecses Zoltán


„Te öttél megh engemet néne” – Rontásmetaforák boszorkányperekben
metafora, szókincs, “megereszt” jelentése, igeköto, sztereotípia, ideológia, bunbak, beszédaktus, gyanúsítási sémák, fenyegetés, károk, mágikus tevékenységek, rontás, kínvallatás, tortúra, valóságtartalom, szóhasználat, hiedelmek, “megevés” jelentése, mérgezés, grammatika, szinonima, jelentéscsoportok, nézok, ido- és térbeli kötöttség, Komáromi Andor, köt/kötés, tartály, Dömötör Tekla, jelképek, alakulástörténet


„Lábárul el esvén, olly szörnyü nyavalyában esett”: betegség és metafora
betegség metaforák, kulturális hagyomány, képzet, metafora és szószerintiség határa, nyavalyába esik, tartályképzet, állapotváltozás, kötés, megereszt, kiüt, nyavalyog, nyavalyodik, hangadás, metonímia, Kemény Zsigmond, hiedelmek, szépasszony, Dömötör Tekla, tájszótárak, rontás, Takács György, gyógyulás, orvosi receptek, Kuna Ágnes, könnyebbedik, távozik, kiesik, tágul, megszemélyesítés, rontó szándék, Lázár, újít, ront

A felvételeket készítette és szerkesztette Besnyő Janka

Szarvas Melinda: Irodalomtörténeti kapcsolatok a határon túlról

A vajdasági magyar irodalom történetéről


Régi kérdésekre új válaszok
2014.09.30.
Egyetemes magyar irodalom, határon túli magyar irodalom, magyarországi irodalom, György Péter, részirodalom, egységes irodalom, irodalmi hagyomány, vajdasági irodalmi régió, erdélyi régió, integráció, Bányai János, Berta Zoltán, Elek Tibor, Kántor Lajos, Tőzsér Árpád, magyar nemzeti összetartozás, ideologikus nemzeti gondolkozás, nemzeti összetartozás, George Simmel, Jenei Éva, határon túli – nemzetiségi – kisebbségi, politikai definíció, zsidó irodalom, női irodalom, szerb irodalom, jugoszláv irodalom, kulturális közeg, vajdasági magyar – magyar vajdasági, Kántor Lajos, Bori Imre, veszteségérzet, Elek Tibor, Grendel Lajos, Sziveri János, kultúraközeg, irodalomközeg, emigráns, interkulturális, szlovenszko, Lovas Ildikó Erdély, Felvidék, Vajdaság, Szalatnai Rezső


Egy ismeretlen helyzet ismerőssé tétele
2014.10.07.
Szenteleky Kornél: A Vajdaság Kazinczyja, Cigány Lóránt: A mi Kazincynk , Cs. Szabó László, irodalmi egységesülés, nemzethalál, Sztankovics Kornél, vajdasági magyar irodalom, Pintér Lajos, Vajdasági Írás, Mikes-kör, nyugati magyar irodalom, vajdasági irodalom, dilettánsok, Csuka Zoltán, Hites Sándor, Görömbei András, Gion Nándor, Varga Zoltán, kettős kritikai mérce, kuriózum, vajdasági irodalmi hagyomány, penzum kritika, minőségi kritika, vajdasági kritika vajdasági művekről, magyar kritika határon túli művekről, Híd-kör, nemzedék regény, T. Kiss Tamás, irodalmi lokálpatriotizmus, tetralógia, Elek Tibor, Gerold László, Lovas Ildikó, posztháborús tematika, Csáth Géza, Balázs Attila, neoavantgárd – posztmodern


Termelési regény és Cuniculis – posztmodern és neoavantgárd
2014.10.14.
Balázs Attila: Cuninculus, Esterházy Péter: Termelési regény, neoavantgárd, posztmodern, a kritika regénye, Thomka Beáta, Új Szimpozion, írói passzivitás, anakronizmus, Tolnai Ottó: Rovarház, Domonkos István: A kitömött madár, családregény, történelmi regény, Faragó Kornélia, kísérleti próza, Mák Ferenc,  Sigfried Schmidt, kísérleti művészet, Végel László: Ne hagyd magad avantgarde!, Takács József, Kulcsár-Szabó Zoltán, esztétikai és formai megoldások, olvasói élvezet, Bojtár Endre, Szövegmagyarázó Műhely, Szegedy-Maszák Mihály, Szilágyi Márton, elméleti előkészítés, narratológiai korszak, Szilágyi Zsófia, Dérczy Péter, Kulcsár-Szabó Ernő


Kosztolányi Dezső és Csáth Géza „honosítása”
2014.10.21.
Kosztolányi Dezső: Pacsirta, Csáth Géza: Naplók, Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben, Spanyol menyasszony, Cenzúra alatti, irodalmi lokálpatriotizmus, Szabadka, Jónás Olga, Danilo Kiš, Thomka Beáta, Tolnai Ottó, kultusz, Szirmai Károly, Hózsa Éva, délszláv háború, Szegedi-Maszák Mihály, Papp Zoltán János, poszttrauma, újraírás, kisebbségi írók, vajdasági irodalom, Szenteleky Kornél: Akácok alatt, Harkai Vass Éva, szóátvétel, szövegszerű párhuzamok, Kulcsár Szabó Ernő, Fenyvesi Ottó, Bori Imre, Vajda Gábor, hagyomány kijelölés, irodalomtörténeti ív, Itamar Even-Zohar többrendszerűség elmélete

A felvételeket készítette és szerkesztette Besnyő Janka